A Bibliotheca Corvina. Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

Simple item page
dc.abstractotherlanguageNapjainkban, 2022-ben egyre gyakrabban elhangzó kérdés, hogy „mi végre is egy könyvtár?”. Sokan azok közül, akik azt gondolják, az emberiség fejlődik, különösen értetlenül állnak a felhalmozott könyvek kilométernyi sorai előtt, nem tudván, hogy a digitális könyvtár is könyvtár, és persze azt sem tudják, hogy még sokat kell várni arra, hogy az emberiség írott öröksége a numerikus világ részévé váljon. Az emberiség még ekkor sem fog fejlődni, de legyen elég annyi, hogy a technika igen. Ha Hunyadi Mátyás (1443–1490) magyar király könyvtárát, a Bibliotheca Corvinát tekintjük, hasonló kérdések mentén is követhetjük történetét. Miért és miként hozták létre azt a gyűjteményt, amely végül a Magyar Királyság (a maiaknál nem feltétlenül kulturáltabb) politikai vezetői szerint „pro decore Regni”, vagyis „az ország díszére” szolgált. Aragóniai Beatrix (1457–1508) és kíséretének Budára érkezése (1476) felgyorsította a gyűjtési folyamatot. Az 1470 és 1520 közötti Európában a nyugati kereszténység közös értékvilágban élt. Olyanban, amely akkor már egy évszázada ennek a keresztény világnak a közös gyökereit kereste, és vélte megtalálni a görög és római ókorban, illetve a kereszténység korai időszakában. A keresztény egyházon belül – ahogy egy Martin Luther (1473–1546) nevű szerzetes is – a korai egyházatyák és a személyes vallásosság szentjeinek szövegeit, a világi humanisták pedig az ókori szövegkorpuszt és ugyancsak a korai egyházatyáktól ránk maradt szöveges emlékeket adták ki, elemezték, értelmezték. Emellett gyűjtötték olyanokkal, mint Cosimo de’ Medici (il Vecchio 1389–1464), aki Firenzében a San Marco-rendházban alakíttatta ki a Bibliotheca Graeca és a Bibliotheca Latina termeket, és olyanokkal, mint Matthias Corvinus, aki hasonlóan cselekedett Budán.
dc.alternateIdentifier9789634149248
dc.alternateIdentifier10.56037/978-963-414-924-8
dc.contributorBudai-Király, Tímea
dc.creatorMonok, István
dc.date2025-02-10T12:26:24Z
dc.date2025-02-10T12:26:24Z
dc.date2022
dc.date.accessioned2026-07-25T13:53:13Z
dc.descriptionNapjainkban, 2022-ben egyre gyakrabban elhangzó kérdés, hogy „mi végre is egy könyvtár?”. Sokan azok közül, akik azt gondolják, az emberiség fejlődik, különösen értetlenül állnak a felhalmozott könyvek kilométernyi sorai előtt, nem tudván, hogy a digitális könyvtár is könyvtár, és persze azt sem tudják, hogy még sokat kell várni arra, hogy az emberiség írott öröksége a numerikus világ részévé váljon. Az emberiség még ekkor sem fog fejlődni, de legyen elég annyi, hogy a technika igen. Ha Hunyadi Mátyás (1443–1490) magyar király könyvtárát, a Bibliotheca Corvinát tekintjük, hasonló kérdések mentén is követhetjük történetét. Miért és miként hozták létre azt a gyűjteményt, amely végül a Magyar Királyság (a maiaknál nem feltétlenül kulturáltabb) politikai vezetői szerint „pro decore Regni”, vagyis „az ország díszére” szolgált. Aragóniai Beatrix (1457–1508) és kíséretének Budára érkezése (1476) felgyorsította a gyűjtési folyamatot. Az 1470 és 1520 közötti Európában a nyugati kereszténység közös értékvilágban élt. Olyanban, amely akkor már egy évszázada ennek a keresztény világnak a közös gyökereit kereste, és vélte megtalálni a görög és római ókorban, illetve a kereszténység korai időszakában. A keresztény egyházon belül – ahogy egy Martin Luther (1473–1546) nevű szerzetes is – a korai egyházatyák és a személyes vallásosság szentjeinek szövegeit, a világi humanisták pedig az ókori szövegkorpuszt és ugyancsak a korai egyházatyáktól ránk maradt szöveges emlékeket adták ki, elemezték, értelmezték. Emellett gyűjtötték olyanokkal, mint Cosimo de’ Medici (il Vecchio 1389–1464), aki Firenzében a San Marco-rendházban alakíttatta ki a Bibliotheca Graeca és a Bibliotheca Latina termeket, és olyanokkal, mint Matthias Corvinus, aki hasonlóan cselekedett Budán.
dc.formatapplication/pdf
dc.identifierONIX_20250210_9789634149248_2
dc.identifierhttps://library.oapen.org/handle/20.500.12657/98342
dc.identifierhttps://openaccess.hu/node/92990/metadata
dc.identifier.urihttps://dspace.dare.co.zw/handle/123456789/21195
dc.identifierdoi10.56037/978-963-414-924-8
dc.imprintL'Harmattan Open Access
dc.languagehun
dc.licenseConditionAttribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International
dc.placepublicationBudapest
dc.publisherL'Harmattan Open Access
dc.publisherL'Harmattan Open Access
dc.relationEuropica varietas Tokajensis. Dissertationes
dc.relationisPublishedBybdb425dc-68db-4992-9f64-1253aadec418
dc.relationisbn9789634149248
dc.resourceTypebook
dc.rightsinfo:eu-repo/semantics/openAccess
dc.seriesnumber1
dc.source9789634149248.pdf
dc.subjectkönyvtörténet
dc.subjectkultusztörténet
dc.subjectmagyar művelődéstörténet
dc.subjecthistory of book
dc.subjecthistory of cults
dc.subjectHungarian civilisation's history
dc.subjectKultúrtörténet, kulturális emlékezet
dc.subjectCultural history, cultural memory
dc.subjectIrodalomtörténet
dc.subjectHistory of literature
dc.subjectthema EDItEUR::J Society and Social Sciences::JB Society and culture: general::JBS Social groups, communities and identities::JBSL Ethnic studies
dc.subjectthema EDItEUR::D Biography, Literature and Literary studies::DS Literature: history and criticism
dc.titleA Bibliotheca Corvina. Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

Files

Collections

OAPEN